Realpolitik.hu – Nemzetközi kapcsolatok, biztonságpolitikai perspektívák
Friss külpolitikai hírek, mély geopolitikai elemzések és történelmi összefüggések egy helyen. A realpolitik szemléletével, ahol a stratégiai gondolkodás találkozik a valósággal.
Üzenet az elemzőtől
A nemzetközi kapcsolatok iránt elkötelezett elemzőként célom, hogy a kül- és biztonságpolitikai kérdéseket közérthetően, ugyanakkor tudományos igényességgel mutassam be. Elemzéseimben a valós politikai folyamatokat és történelmi összefüggéseket egyaránt figyelembe veszem.
Sznida Edina – Főszerkesztő
Háttérelemzések
Geopolitikai trendek
Külpolitikai kommentárok
Biztonságpolitikai esszék
Digitális diplomácia és AI
A hét kül- és biztonságpolitikai eseményei
Netanyahu kegyelmet kért korrupciós pere ügyében
2025. november 30.
Benjamin Netanyahu hivatalosan elnöki kegyelmet kért a folyamatban lévő korrupciós pere miatt. Ügyvédei formális kérelmet nyújtottak be az izraeli elnöknek, Isaac Herzognak, és egy videóüzenetben Netanyahu ismét ártatlanságát hangsúlyozta, a vádat „boszorkányüldözésnek” nevezte, és azt állította, hogy a per lezárása a nemzeti egységet szolgálná a biztonsági kihívások közepette.
Fokozódó feszültség az USA és Venezuela között
2025. november 29.
Az Egyesült Államok és Venezuela közötti feszültség az elmúlt héten jelentősen nőtt, katonai erősítés és diplomáciai nézeteltérések miatt. Donald Trump elnök a Truth Socialon közzétette, hogy a Venezuelát „lefedő és környező” légtér teljes egészében lezártnak tekintendő, amit az amerikai tisztviselők meglepetéssel fogadtak, míg Venezuela ezt „koloniális fenyegetésnek” és a nemzetközi jog megsértésének minősítette.
USA–Ukrajna béketárgyalások Floridában
2025. november 29.
Az Egyesült Államok tisztviselői, köztük Marco Rubio külügyminiszter és Steve Witkoff különleges megbízott, Floridába érkeztek, hogy az ukrán partnerekkel egyeztessenek egy Oroszországgal kötendő békemegállapodás feltételeiről, a korábbi vitatott javaslat nyomán.
Lemondott Zelenszkij kabinetfőnöke a korrupciós vizsgálat közepette
2025. november 28.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak lemondott, miután a korrupcióellenes hatóságok nagyszabású vizsgálatot indítottak ellene. Jermak központi szerepet játszott a béketárgyalásokban, így lemondása jelentős politikai csapásként értékelhető.
Trump kegyelmet adott a korábbi hondurasi elnöknek
2025. november 28.
Donald Trump amerikai elnök kegyelmet adott a korábbi hondurasi elnöknek, Juan Orlando Hernándéznak, akit az Egyesült Államokban drogkereskedelem miatt ítéltek el, ami nagy vitát váltott ki a hondurasi választások előtt.
Trump bejelentette a migráció végleges szüneteltetését és a zöldkártyák felülvizsgálatát
2025. november 28.
Trump bejelentette, hogy „véglegesen szünetelteti” a migrációt minden „harmadik világbeli országból”, és elrendelte az összes zöldkártya felülvizsgálatát, miután Washington D.C.-ben egy lövöldözésben életét vesztette egy Nemzeti Gárda-tag.
Történelmi perspektíva
Mélyebb betekintés a múlt eseményeibe, amelyek formálták a mai globális politikai viszonyokat.
Legfrissebb elemzések
Naprakész értékelések és elemzések a nemzetközi kapcsolatok és külpolitikai események aktuális történéseiről.
Közelgő geopolitikai események
India–Oroszország éves csúcstalálkozó
2025. december 5–6.
Narendra Modi indiai miniszterelnök vendégül látja Vlagyimir Putyint, ahol a felek a stratégiai és védelmi együttműködésről, valamint az energiaügyek jövőjéről tárgyalnak.
Doha Forum 2025
2025. december 6–7.
A “Diplomacy, Dialogue and Diversity” témára fókuszáló fórumon állam- és kormányfők, illetve szakértők vitatják meg a Közel-Kelet és a nemzetközi rendszer előtt álló politikai és biztonsági kihívásokat.
Európai Tanács csúcstalálkozó
2025. december 18.
Az EU állam- és kormányfői összeülnek, hogy a közösség kulcsfontosságú ügyeiről – költségvetés, bővítés, Ukrajna támogatása és a közös biztonságpolitika iránya – döntsenek.
Stratégiai térképen
Közel-Kelet
A világ egyik leginstabilabb, ugyanakkor leginkább stratégiai jelentőségű régiója, ahol vallási, etnikai és hatalmi ellentétek alakítják a mindennapokat. Elemzések világítanak rá az iráni befolyásra, az izraeli–arab kapcsolatok alakulására és a nagyhatalmak közötti versengésre.
USA
Az Egyesült Államok változatlanul a világ vezető katonai és diplomáciai hatalma. A tartalmak az amerikai külpolitika, védelmi stratégia és nemzetközi szerepvállalás aktuális kérdéseire koncentrálnak.
Ázsia
A 21. század stratégiai középpontja, ahol a kínai felemelkedés és az Indo–csendes-óceáni térség rivalizálása új erőviszonyokat teremt. A politikai, gazdasági és katonai dinamikák részletesen kerülnek bemutatásra.
Oroszország
Moszkva a 21. század geopolitikai erőterének egyik kulcsszereplője, amelyet sokan a három globális hatalmi központ egyikeként tartanak számon az Egyesült Államok és Kína mellett. Az ukrajnai háború nemcsak Európa biztonsági rendjét rengette meg, hanem világszerte újraértelmezte Oroszország helyét és mozgásterét a nemzetközi politikában.
NATO
A transzatlanti szövetség továbbra is a közös biztonság pillére, amely folyamatosan alakítja válaszait a 21. század kihívásaira. Itt a katonai műveletek, a bővítési folyamatok és a hosszú távú stratégiai irányvonalak kerülnek fókuszba.
Európai Unió
Elemzéseink bemutatják, hogyan szorult háttérbe a kontinens a világpolitikai versenyben, miként ütköznek korlátokba a stratégiai autonómiára törekvő kezdeményezések, és milyen következményekkel jár a közös védelmi ambíciók gyengesége.
Legfrissebb elemzések
A Száhel-övezet válsága: klíma, politika és biztonság a globális figyelem középpontjában
A Száhel-övezet válsága: klíma, politika és biztonság a globális figyelem középpontjábanA Száhel-övezet Afrika egyik legkomplexebb és legsebezhetőbb régiója, amely a Szahara sivatag déli peremén húzódik végig az Atlanti-óceántól egészen a Vörös-tengerig. A térség...
Koszovó, mint befagyott konfliktus
Koszovó, mint befagyott konfliktusA Balkán történelmében sok volt az olyan régió, ahol a háborút ugyan megállították — de a béke nem nyert testet igazán. Koszovó tipikus példája annak, amit „befagyott konfliktusnak” hívunk: nincsenek nagy hadműveletek, de az...
Az első világháború utáni békerendszer instabilitása és párhuzamai a jelenlegi világrenddel
Nyugat fordulata a palesztin államiság kérdésébenAz első világháborút lezáró versailles-i békerendszer gyakran kerül elő abból a feltételezésből kiindulva, hogy a Nagy Háború „politikamentes” lezárása volt – nos, éppen az ellenkezője áll fenn. A békekötés radikális...